Goligon
Egy szinte ismeretlen logikai játék
A goligon egy olyan zárt alakzat, amelynek az oldalai növekvő hosszúságúak és egymáshoz derékszögben kapcsolódnak. Vagyis a szabály pofonegyszerű: mindig eggyel többet lépj előre, mielőtt befordulsz derékszögben, és így érj vissza a kiindulóponthoz.
A GOLIGONÉSZÍTŐ
Ezzel a kis programmal ilyen goligonokat lehet készíteni. Elég nehéz lesz. Eközben az is előfordulhat, hogy sikerül olyan "goligont" létrehozni, amelyik páratlan oldalú. Belátható, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a kiinduló és a záró oldal nem derékszöget, hanem 180°-ot zár be egymással, ; ezért az ilyen alakzat "álgoligon"; ezt sem túl egyszerű megcsinálni, de az igazi goligon mindig páros oldalú. (Némi gondolkodással ennél több is állítható róla, pl. hogy hány oldalú a legkisebb goligon, hány oldalú goligon létezhet egyáltalán, és hány oldalú nem - elmesportnak sem utolsó azoknak, akik szeretnek gondolkodni...
A GOLIGONGENERÁTOR
Aranyásó program goligonokhoz. Bár a működése egyszerű, a használatához néhány jótanács nem árt. A program véletlenszerű lépésekkel keresi a goligonokat, tehát nem valamiféle szisztéma vagy elv szerint; ez bizonyos szempontból előny, más szempontból hátrány. Előny, mert elvileg lehetőség van bármilyen bonyolult goligon azonnali megtalálására (de ez azért nem túl jellemző), meg egyáltalán - bármi megtörténhet; ugyanakkor hátrány is, hogy nem rendszer szerint nézi végig a lehetséges lépéseket, ezért egész biztos, hogy pl. minden 16-os goligont (van belőlük összesen 112, ha jól tudom) nem lehet gombnyomásra megtalálni vele. Ezért aranyásó program ez - jó helyen keres, tudja, hogy hol és mit érdemes megtartani, de az eredmény a szerencsétől is függ. Amúgy meg nem próbálgat a végtelenségig, tehát meg kell neki mondani, hogy hány oldalnál hagyja abba, ha nem sikerült bezárni az alakzatot.
EGY KIS ELMÉLET
A goligonok gyakorisága egy érdekes kérdés, a rendelkezésemre álló szakirodalom alapján annyi bizonyos, hogy 8 oldalú goligonból létezik 1 darab, 16-osból 28, 24-esből 2108, de már 64-esből 127647038623. Ám mégsem olyan könnyű megtalálni őket, mert a valószínűséget alaposan lecsökkenti az oldalak lépéseinek egymásutániságából adódó számtalan hibalehetőség.
VÉGEZETÜL:
Minden goligonok atyja egy bizonyos Lee Sallows nevezet¹ holland mérnök, a Nijmegeni Katolikus Egyetemrïl, aki 1988 óta foglalkozik ezekkel az alakzatokkal, de a téma természetesen Martin Gardnert, a világhírű matematika-népszerűsítő szaktekintélyt is meglegyintette, ugyanakkor furcsa módon alig van irodalma. Ami magyarul hozzáférhető, az az 1990 szeptemberi Scientific American magyar kiadásában található meg. Meg most már itt… Próbáljuk ki minél többen!
