A kor egyik legtermékenyebb zeneszerzője, Bach barátja, aki egyik fiának keresztepja is volt. Jogász végzettsége ellenére zeneszerző lett, már jogi tanulmányai alatt Collegium Musicum-ot alapított, amelynek vezetője volt - ezt a tisztet később maga Bach vette át 1729-ben. Bach puritán életvitelével ellentétes, nagyvilági életet élő, világjáró, hamisítatlan udvari ember volt, zenéjének kifinomult kecsessége, hajlékonysága és szerzeményeinek nagy száma egyaránt jellemez avatott szakembert és kissé modoros udvaroncot. Német zeneszerző létére a barokk zene olaszos, könnyedebb változatát művelte, fantáziáit, szonátáit, concertóit egyaránt ez jellemzi.