Kártyajátékok társaságnak

A históriai tarokkparti Az itt ismertetett kártyajátékok a német whist, a trappola, a féldisznó és a durák kivételével mind játszhatók több játékossal is, még akkor is, ha az eredeti játék két személyre szól. Ezért ezen a lapon külön nincsenek felsorolva, hiszen csoportosítva kártyatípus és nehézség szerint úgyis megtalálhatók lesznek; érdemes végigböngészni az oldalt, valószínűleg megtetszik majd valamelyikük.
Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy egy kétszemélyes játék három vagy négy játékosra átalakítva már sokszor egy teljesen más játék, más stratégiát kíván, a legtöbbször nehezebb lesz (erre tipikus példa a strohmandli háromszemélyes változata), változnak a szabályok, a lejátszás menete, (mint pl. a snapszer többjátékosos változatainál), és természetesen a pakliból felhasznált kártyák száma is. Emellett a több játékos nagyon sok esetben az ideiglenes vagy állandó szövetség lehetőségét is feltételezi, ami miatt megint csak stratégiai eltérések lehetnek az eredeti kétszemélyes játékhoz képest.
Van viszont néhány olyan játék is, amelyik kimondottan a partnerek együttműködésére épül, ezeknek értelemszerűen nincs is páros változata - a legtöbb licitálós játék pl. ilyen, hiszen a licitálás két játékos között nem lehet túl izgalmas. Ennek a stratégiai szövetséges-ellenfél -típusú felfogásnak az eredménye a legtöbb olyan kártyajáték, amely az idők során a legnépszerűbb lett: gondolok is a tarokkra, a whistre, a bridzsre és még pár olyan játékra, ahol a közös cél állandó, vagy időleges szövetségeket teremt a zöld asztal körül.